Kezdőlap Önkormányzat Közérdekű információ Településünkről Intézmények Egyházközség Civil szervezetek Értéktár


                   

              

Kép 

Karmacsiak Erdélyben

Úrnapi körmenet

 

Hősök Napja

2015

                                       

 

 



Római Katolikus Plébánia

Plébános: Kiss László esperes- plébános
Káplán: Szalontai István Balázs
Világi elnök: Skerlecz Sándor



Úrnapi körmenet 2016










Úrnapi körmenet Karmacson




Hősök Napja

2015

Hősök napján megemlékeztünk elesett katonáinkról.
A szentmisén Kiss László plébános úr méltatta elesett katonáink
bátorságát, példaként állítva mai társadalmunk elé hazaszeretetüket.
Kelemen István polgármester úr ismertette az állam felelősségét, és elszántságát, hogy törvény szabályozza a méltó megemlékezést.
Háriné Szekeres Rita előadott verséből az édesanyák keserűségét, fájdalmát és fiaik hazatérésének reményét hallhattuk.
Ezt követően koszorút helyeztünk a karmacsi hősök emlékművére.





Orgonaszentelés


Újra hallhattuk a 100 éves orgonánk hangját.

Egyházközségünk a hívek támogatásával és elnyert pályázatból felújítatta a régóta nem működő orgonát.

Az orgonát szentmise keretén belül újra szentelte Dr. Márfi Gyula érsek úr.

Megköszönte Kiss László plébános úrral együtt Kozma B. László 34 éves áldozatos munkáját, amit az egyházközség tagjaként lelkiismeretesen végzett, 70.-dik születésnapja alkalmából jókívánságukat fejezték ki.

A szentmise végén Teleki Miklós orgonaművész rövid koncert keretében mutatta be orgonánk csodálatos hangját.





Azoknak, akik nem tudtak eljönni.

Megismerhettük Imre atya Karácsonyi gondolatait, útmutatásait.





Még most is aktuális:

Jó szó és törődés

Hévízen kívül Rezin, Vindornyafokon és Karmacson is ellátja a karácsonyi szolgálatot Kiss László plébános, a fürdővárosbeli katolikus hívek vezetője. Az ünnepekben hozzátartozóit ő is megajándékozza, de mint mondja, a boldog együttlétre és nem az átadott tárgyak értékére helyezik a hangsúlyt.

– Mi karácsony igaz üzenete?
– Semmiképpen sem az a bennünket körülvevő csinnadratta, amely már az adventet megelőzően körülvett bennünket úgy, hogy közben többek figyelme elterelődött a lényegről. A gonoszságtól, önzéstől megtisztított bensőnkből kell megajándékoznunk a másikat. A kiengesztelődés megvalósításával távol kell tartanunk magunktól a békétlenséget. Sokszor elegendő a jó szó, a törődés, az odafigyelés, az egyetértésre törekvés, a segítőkészség. Különösen az egyedülállók számára kell bizonyítani, hogy Isten őket sem hagyta magukra. A szentháromság szeretetét hirdető famíliák ugyan igyekeznek az összetartozást a legerőteljesebben kifejező napon együtt lenni, de mindez semmit sem ér, ha az együvé tartozásból fakadó öröm csupán néhány napra korlátozódik. A megtestesült Ige ünnepnapján egy igaz keresztény ember nem követhet el olyan bűnt, ami a szeretet ellen való. Mi, a másik ember felé megnyilvánuló teljes nyitottságunkkal tudjuk befogadni ezt a szeretetet oly módon, hogy közben továbbadjuk, amit kaptunk. Kosztolányi Dezső egyik pap barátjához intézett levelében ekképp ragadja meg a kegyelemteljes ünnep lényegét: „A nappalok egyre rövidebbek lesznek, a sötétség egyre sűrűbb és hosszabb. És Ti azt mondjátok, nem kell félni. Majd jön valaki, aki elűzi a sötétséget, és sose látott fényt gyújt a világnak. Az adventi emberek remélnek és várják a fényt. A várakozásban kicsordul az ajándékozási kedv. Titokban vásároljátok szeretteiteknek az ajándéktárgyakat, hogy szeretettel ünnepeljétek együtt a fény születését. És a sötétség mélypontján, december 24-én, melyet szentestének neveztek, megrendezitek Jézus születésének mámorában azt a hallatlan és páratlan karácsonyi tűzijátékot, melynek sziporkái New Yorktól Tokióig látszanak." Kapja meg a Mindenhatótól mindenki azt a kegyelmet, hogy a hitből fakadó béke és szeretet töltse be lelkét egész életében, ne csak karácsonykor.



Az Egyházközség történetéhez


Köszönöm Kiss László esperes úr segítségét, aki a forrásmunkát rendelkezésemre bocsátotta.


Karmacsi plébánia a Veszprémi főegyházmegyében, a keszthelyi esperesi kerületben található.

A Veszprémi Érsekség érseke: Dr. Márfi Gyula érsek.


Az érsek életrajzi adatai: Született Pördeföldén 1943. dec. 17.
Szombathelyen szentelték fel 1967-ben. Káplán Pákán 1968-69. Budapesten 1969-ben teológiai doktor. Káplán Nyőgéren 1963-73.
Kőszegen 1973-76. 1976-78. Párizsban tanul. 1978-95 között a szombathelyi püspökségen széntartó, püspöki titkár, majd irodaigazgató. 1995-ben püspökké szentelik és egri segédpüspök. 1997-ben nevezte ki II. János Pál pápa veszprémi érsekké.

Karmacsot az 1333-as tizedjegyzék templomos helynek írja le. Ez azt jelenti, hogy ekkor már a falunak temploma volt, amit Mindenszentek tiszteletére szenteltek. Mivel a török időkben a falu több alkalommal is elnéptelenedett a Rezi plébánia gondozta híveit. Középkori templomának tornya a temetőben látható. 1756-ban vált el Rezitől és lett önálló plébánia. A plébánián anyakönyvezés 1756-tól van.
A jelenlegi templom helyén egy kápolna állott, amelyet Szt. Anna tiszteletére szenteltek fel. A mostani templom alapjait 1862. máj. 16 rakták le. 1862. november 10-én lett felszentelve, 18 pap jelenlétében. A templomot felszentelte Farkas György galamboki plébános, aki Karmacson született. A templom ilyen rövid idő alatt elkészülhetett a község fáradhatatlan jegyzőjének Kenései Jánosnak köszönhető.


Népszámlálási adatok:


1910-ben a falu lakossága 1153 fő. 1123 római kat., 1 evangélikus, 29 izraelita.

1940-ben a falu lakossága 1349-fő. 1324 római kat., 1 görög katolikus, 4 református 19 izraelita, 1 egyéb vallású.

2001-es népszámlálás adatai alapján a falu lakossága 843 fő.
679-en vallották magukat római katolikusnak 25 -en reformátusnak, 3 evangélikusnak, 2 Izraelitának, 2 más felekezetűnek, 36 azt vallották, hogy nem tartoznak egyetlen egyházhoz sem,és 78-an nem kivántak válaszolni a feltett kérdésre.

Karmacsi Plébánosok névsora

1333-ban a tizedjegyzék Péter nevű papját jegyzi fel.

1419-ben Sebestyén nevezetű pap a plébánosa, szintén a tizedjegyzék alapján.

Horváth György, Gecsén született 1730 jún. 10. A filozófiai tanulmányokat Győrött, a teológiát pedig Nagyszombatban / ma Szlovákiához tartozik/ végezte. 1755.febr.14-én szentelték fel. Plébános Lovason 1755-1756.
Karmacson plébános 1756-1770. máj 26.
Karmacson halt meg, eltemetve a külső templom főoltára előtt./ A külső templom a temetőben volt, a harang torony ahol
van/

Magyar János, született Zalaegerszegen 1741. szept.5. Teológiai tanulmányait Veszprémben végezte. Pappá szentelték 1764. Udvari káplán, nemes Beck János családjánál 1764-ben. Káplán /segéd lelkész/ Igalon 1765-től, Tapolcán 1769-től. Plébános Karmacson 1770-1805. május 11.
Karmacson halt
meg,- a karmacsi temetőben temették el.

Zob Péter, született Szentpéterúron 1779.jún.25. A filozófiai tanulmányokat Pozsonyban végezte A teológiát Pozsonyban és Nagyszobatban hallgatta. 1802-ben szentelték pappá. Káplán Hahóton 1802-től.
Plébános Karmacson 1805-1826.
Nyugalomba vonult
Gőrbőre. Ott halt meg hosszú szenvedés után.
Zob Péter plébánosága alatt
1817. január végén Nemesbük önálló plébánia lett. Eddig Karmacsnak volt a filiája.

Marton Mihály, Született Zalaszentmihályon 1791. jún.3. A filozófiát Keszthelyen a teológia tanulmányokat pedig Veszprémben végezte el. Szombathelyen szentelték pappá 1814-ben. Káplán taszáron 1814, Látrányban 1817-től, Nagykapornakon 1821-től, Pacsán 1825-től, Csabrendeken 1825-ig.
Plébános Karmacson 1826-1834.
Karmacson lett eltemetve, élt 43 évet.

Kránicz János, született Kisgörbőn 1792 aug.21. Iskoláit Győrött járta, 1 évig jogot is tanult. A teológiát Veszprémben végezte el. 1821-ben szentelték pappá. Káplán Bakonyszombathelyen 1822, Pápán 1822. okt-től, Káptalantótiban 1827-től, Attalán 1827-től, Keszthelyen 1829-től.
Plébános Karmacson 1853-tól, a keszthelyi esperesi kerület esperese 1834-1855. Ezután Pacsára ment plébánosnak. Meghalt 1864. jun.2.

Peternics Mihály, született Lövőn 1820.okt. 16. A humán tárgyakat Nagykanizsán, a filozófiát Szombathelyen tanulta. Pappá szentelték 1845. Káplán Kisgörbőn 1845-től, Tapolcán 1848-tól.
Plébános Karmacson 1855-1888-ig, nyugdíjba vonulásáig.
Peternics idejében épült a mostani
templom 1862-ben.
1898. Nov.11-én Keszthelyen halt meg.

Joó Miklós, született Buzsákon 1848.jan.23. A középiskolai tanulmányokat Keszthelyen, a főiskolai tanulmányokat Veszprémben, és Pécsen végezte. 1876-ban szentelték pappá. Káplán Berzencén 1876-tól, Csabrendeken 1878-tól, Zalaszegváron 1879-től, Káptalanfán 1880-tól Gógánfán 1884-től.
Plébános Karmacson 1888-1912. A karmacsi temetőben van eltemetve.
Az Ő plébánossága idején épült a mostani plébánia 1895-ben, Báró Hornig Károly bíboros veszprémi püspök segítségével, aki 6000 koronát adott erre a célra.

Kanovics László, született 1873. márc.30-án, Balatonfüreden. A gimnáziumot Veszprémben járta, itt is érettségizett. Zircen szentelték pappá 1895. Káplán Ősiben 1895-től, Somlószőlősön 1897-től Iharosban 1901-től Felsőőrsön 1905-től, Zalamerenyén 1907-től, Felsőörsön 1911-ben Vízvárott 1912-től.
Plébános Karmacson 1912-1919.
Balatonkenesére távozott. Meghalt 1927-ben, Balatonkenesén temették el.

Tapolczai Pál, született Buzsákon 1880. jun.29. A gimnáziumi tanulmányait Veszprémben és Keszthelyen végezte el. A főiskolai tanulmányait Veszprémben végezte el. Pappá szentelték 1906. Káplán Berzencén 1906-tól, Pacsán l908-tól, 1909-től plébános Taljándörögdön, l910-től Tábori lelkész, 1916-tól Plébános Lajoskomáromban.
1918-tól Karmacson, 1945-ben nyugalomba vonult.
Nyugalomba ment Gyenesdiásra, meghalt 1947. dec. 31-én.
A karmacsi templom részére
2, a temetőtorony részére 1 harangot szerzett.

Vizsy Pál, született Bocföldén 1904.dec.19-én. Veszprémben érettségizett, Teológia tanulmányait Budapesten a Pázmány Péter Egyetem teológiai fakultásán végezte el. Pappá szentelték 1928-ban. Káplán Ugodon 1928-tól, Igalon 1929-től, Pacsán 1930-tól, Plébános Mesztegnyőn 1936-tól.
Karmacson plébános 1945-től haláláig, 1978.dec.29-én halt meg.
Karmacson temették el.

Ezt követően:

1978-tól oldalagosan a Nemesbüki plébánia látta el Karmacs híveit.
1983-tól Rezi,

1991-től Zalaudvarnok,

1994-től Várvölgy,

2004-től a Hévízi plébánia látja el híveit.

Szemelvény:

Rótt Nándor, Veszprémi Püspök, bérmálási feljegyzéseiből, Karmacsra vonatkozó adatai:


1922. szept. 18-án verőfényes időben bérmáltam meg 396 hívőt. Meleg fogadtatás várt, a gyermekek
elém jöttek. Templom nem nagy, de szép tiszta. Jegyzője igen jó ember, Pallér János. A karmacsi templomnak vagyona nincs.

Itt bérmáltam 1928. jún. 11-én, igen meleg időben. A templom és a plébánia rendben volt. Itt bérmáltam meg a Rezi és Nemesbüki gyerekeket is.

1935. okt. 12-én bérmáltam, ragyogó tiszta, kissé csípős időben.

A templom igen rendes, kívülről egészen megújult, belűről sincs kifogásolni való. Az iskolában van 3 tanerő 198 gyerekkel, de csak két tanterem,úgy hogy, felváltva tanítanak. Tanerők: Hérincz nevű keszthelyi származású fiatal tanító, kántortanító Kasza Lajos és a régi tanítónő: Bozzayné Gere Kornélia. A hittanvizsga elég jó volt.

Irodalom:

Az adatok az érseki levéltárból a Historia Domusból,

Valamint a Veszprémi Egyházmegye papságának történeti névtárából. Magyar Katolikus Lexikonból és a karmacsi plébánia anyakönyveiből lettek kigyűjtve.